Ú t i n a p l ó

Időközben hazaérkeztünk, így visszatekintve megpróbálom összegezni a pozitív tapasztalatokat:

-mindennek van gazdája: nincs egy négyzetméter zöldfelület, ahol gaz, vagy valami egyéb gondozatlanság lenne. Vagy út, vagy járda, vagy fű, vagy parkosítás, ahol semmi nem lenne, ott fakéreg. A füvet nagyobbra nyírják, mint nálunk. Az erős napon így nem ég ki.
-egységesség: ugyan tömbről - tömbre más gazdája van az épületeknek, mégis arculatuk egységesnek mondható. Ez nem a változatosság hiánya, hanem bizonyos szabályok betartása. Lakóházaknál szintén jellemző ez. A színek egy bizonyos skálán mozognak, és nincsenek szélsőséges, kirívó színek. Ezen házak többsége fa szerkezetű, alacsony hajlásszőgű tető, és valami semleges szín. Mondhatni jobban meg lehet mondani, hogy mi amerika hagyományos (lakó)
építészete, mint Magyarországé, pedig itt csak pár száz év történelemről beszélhetünk. A lakóházak mind hasonló stlíusban épültek, mégis mindegyik más, és az újak is merítenek a hagyományosból. /az illusztráció ugyan kivétel, mert többszintes, de a legtöbb stíluselem látható rajta (Fort Collins régebbi házai közül egy) /

Az egységesség nem csak az épületekre jellemző. Minden nemzeti parknak egységes kiadványai, beléptetőrendszere van. Ez lényegesen megkönnyíti a tájékozódást, és egy egységes szolgáltatást nyújt.
-egyszerűen, de minőségben: például nyilvános illemhelyek (amik mind ingyenesek, és mindenhol vannak). Egyszerű falazóblokkból, kívül gyakran látszó módon (vakolat nélkül), belül olajfesték - szerűvel feste. Egyszerű, tisztán tartható (és tiszta is volt mindig).
-akadálymentesség: mindenhol, és minden, és használják is rengetegen. Épületek, járdák, látványosságok. És ez nem csak a mozgássérülteknek jó, hanem pl. a babakocsival közlekedőknek, vagy a nagy bútorokat mozgatóknak - van rámpa, gombnyomásra nyílik az ajtó. A férfi wc-ben is van pelenkázó (végül is egy babát nemcsak az anyuka vihet magával).

-bankkártya: gyakorlatilag mindenütt használható. A benzinkutaknál magán a kúton lehet vele fizetni, be sem kell menni a shopba. Az üzletekben vannak önkiszolgáló pénztárak, ahol saját magunknak kell kezelni a vásárolt árut, majd fizetni kártyával. Számla nem létezik, a blokk jó mindenre.
-a gyorséttermekben az innivalóhoz csak a poharat adják, az étteremtérben van az automata, ahol mindenki azt csapol bele, amit szeretne. Repetázni is lehet. Erre eddig mindösszesen egy példát láttam itthon a győri McDonald's-ban.
-kedvesség: az emberek szinte mindenhol kedvesek. A pénztárostól a takarítószemélyzetig. Ez semmibe sem kerül, mégis mindkét fél jobban érzi magát.
-büszkeség: ami a sajátjuk, arra mind büszkék. Az egyetemisták egyetemi pólókban, pulcsikban, és termoszokkal. Majdnem a felük. Kocsijukon egyetemi felirat. A házakon kint az amerikai zászló, és a látottak alapján a munkájára is mindenki büszke, hiszen azt ő csinálta.
-szabályok: a szabályok kötelezőek mindenkire. Mindenhol, ahol sorbanállás van, egy sor alakul ki, még ha több pult is van - mindig az első megy az üres pulthoz. (már Frankfurtban szembesültem vele, hogy Európában ez nem így van - és ott csapott meg a dohányszag egy hónap után először) Sokkal kevesebb gyorshajtó van, mint nálunk, illetve lassan sem sokan mennek. A két (illetve több) sáv kb. együtt halad a megengedett sebességgel. Olyan nincsen, hogy levillognak/ledudálnak az útról. Megvárják, míg befejezi valaki az előzést. Aki nem így tesz, azt megtalálja a rendőr. (Kalifornia ilyen szempontból európainak számít) Az autópályára felhajtókat mindig beengedi a bal sáv - elsőbbséget élvez a rendszer működése. Ezért aztán az utazás egy sokkal stresszmentesebb dolog. Persze amennyit ők utaznak másképpen nem is lehetne elviselni.

-a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak mindenütt elsőbbsége van. Ha megálltunk az út szélén, megálltak az autók, és átengedtek.
-tájékozódás: minden keresztutcán a közlekedési lámpán kint van a keresztezett út neve. Nem kell az épület sarkokat figyelni. A házak számozása pedig a város centrumától indul, a négy égtáj valamelyikét és a távolságot tartalmazza. Egyértelmű hozzárendelés.
-online társadalom - avagy interneten intézhető minden, és mindennek van frissen tartott weplapja.
/Aki végigolvasta, kap egy szem gumicukrot./
Mindezt nem azért írtam, hogy hasra kell esnünk tőlük, csak van pár dolog, amit tanulni lehetne, és nem feltétlenül a pénzen múlik, hogy milyen egy arculata az országnak, illetve, hogy hogyan működik. Sokkal inkább az embereken, és az odafigyelésen.